Február 24-én lezajlott a szakosztály megalakulásának 70 évfordulóját ünneplő összejövetel.A jelenlegi tagok mellett, részt vett több régi orionos túravezető és egykori, ma már nem aktív,vagy más szakosztályba tartozó tag is.Megjelent Tulipánt Gyuri, aki 12 éven át vezette a szakosztályt, itt volt Házkötő Béla, aki talán a legrégebbi tagja a csapatnak, Pölöskeiné Zsuzsa, Honti Pista, Sváb Laci, Szabó Szilárd, Szatmári Sanyi, többek között.
Morvay Gyuri és Kovács Tamás megnyitó beszédével, illetve történeti áttekintésével kezdődött az este. Ők ketten a szakosztály mentőangyalai, igaz szárnyak nélküli, röpképtelen angyalok, de a földön igazán szárnyaltak, amikor szükség volt rá . A politikai,társadalmi, gazdasági változások hatására, az egykor világhírű bázisszervünk külföldi tulajdonosaik jelentéktelen barkácsműhelyévé vált. A turistaegyesület végveszélybe került, ám ők életben tartották, és a mai napig igen sikeresen működtetik a társaságot. Nyugodtan használhatnánk Párizs jelmondatát is: Fluctuat nec mergitur, azaz hánykolódik, de nem merül el.
Az ezt követő film-és diavetítésen a tagok szembesülhettek a ténnyel, hogy az idő milyen átalakításokat képes végezni, úgy a hajszín, mint a kilók tekintetében
Ezután következett a díjkiosztó ünnepség. A gyalogtúra kategóriában Torma Gábor nyert, aki rengeteg túrát vezetett, átlagosan 17 fő részvételével. Rajta kívül még 24 tagunk vehetett át oklevelet, mert legalább 70 km-t tettek meg az Orion meghirdetett túráin. A teljesítménytúra kategóriában nekem sikerült nyernem, szoros versenyben. A második helyen Rieder Béla végzett, aki már beírta nevét a magyar turizmus történetébe, ő tervezte a kék túra megújult bélyegzőit.A 3. Farkas Gyöngyi lett, aki az Orion TTE honlapjának alapítója és szerkesztője. Ebben a kategóriában minimum 500 km-t kellett teljesíteni egy év alatt.
Az élet úgy hozta, hogy még egy oklevelet adhatott át szakosztályvezetőnk, ezt társaságunk színes egyénisége, Rojcsek Buszti, bocsánat, Guszti kapta, aki törött lábbal ment a jubileumi év utolsó negyedében, mankó segítségével, a hegyek között 65,5 km-t. Ezért megkapta az Aranymankó díjat.Végül rászabadultunk az asztalokon elhelyezett finom ételekre-italokra, és jókat beszélgettünk, nosztalgiáztunk közben.
Rácz Frigyes