Sziasztok!
Messze van még a Normafa? jelmondat alatt írom a tegnapi 2024.07.06.-ai Cuha-völgy sütögetés túra beszámolóját, ami helyettesítette a lezárás alatt lévő Rám szakadéki túrát.
Valahogy most nem szeretem a MÁV-ot, mert tegnap szombaton a Bakony InterCity mozdonycsere miatt 45 perccel később indult a menetrendhez képest, ezáltal a veszprémi vonatpotló buszt lekéstük. A veszprémi vasútállomáson további 1 órát vártunk, hogy elinduljon a busz Zircre. A vonatpótló buszról leszállva Zircen felszálltunk a vonatra és megtettünk vele a maradék utunkat Vinyéig. A zötykölődés során végig néztük a Porva-Csesznek és Vinye közötti impozáns szakaszt, ahol három alagúton (sikítva a sötétben) és két völgyhídon át haladt keresztül velünk a szerelvény. Jó volt végignézni, hogy hol fogunk vissza sétálni, és örömmel töltött el, hogy a nagy sziklás pihenőnél senki sem sütött a pihenőhelyen.
A kis sétánkat a piros sáv jelzésen Vinye vasútállomásról röpke két órával később kezdtük meg a tervezetthez képest. A kőpince fogadó mellett Lali túratársunk fagyit vásárolt, és úgy indult a Kőpince forráshoz.A forrásnál frissítettünk, és folytattuk a sétánkat, hogy mihamarabb sütni tudjunk, mert már éhesek voltunk.
Elhaladtunk a 2-es számú barlang mellett, és a keskeny ösvényt felváltotta egy széles kiépített út. Az utat több helyen keresztezte a patak, és az alacsony vízhozam miatt könnyen átkeltünk a mederben elhelyezkedő köveken, majd a sziklás pihenőnél „tábort vertünk” .
A tűzrakó hely tűztere még meleg volt, a hamut kicsit széthúztam, míg a társaság gyorsan szétszéledt és hamar hoztak tűzifának valót a völgyből, amiből István mint tűzmester hamarosan gúlát épített és pár pillanat múlva már lobogott is a tűz. Neki láttunk az ebédeink előkészítésének és hamar megsütöttük nyárson a finomabbnál finomabb ételeinket. Sütés és ebéd után Lali a patak vizével eloltotta a parazsat és teli hassal neki indultunk a maradék rövid utunknak. A Gubányi Károly híd alatt elhaladva további patak átkelések után elértük a Porva – Csesznek vasútállomás, mert igencsak szedtük a lábunkat. A megállóhelyen felfrissültünk, és néhányan a társaságból megtekintették a kis méretű vasút múzeumot is.
Hazafele győri átszállással jöttünk haza.
A nap mérlege: táv 6 km volt 130 méteres szintemelkedéssel és 60 méter lejtéssel.
Az utazással eltöltött idő várakozással együtt 7 óra, míg az erdőben a séta és a sütésre fordított idő csak 4 óra volt köszönhető a MÁV-nak.
Köszönöm azoknak , akik a kánikulai napon eljöttek és sütöttek velem a hűs erdőben.
Csinálunk még ilyet, csak közelebb Budapesthez.
Képeket a linkre kattintva megnézhetitek:
https://photos.app.goo.gl/HHZ4aQVshoiJHTzG9
Jó túrát Mindenkinek!
Üdv.: Guszti
