Kútvölgyi Lilla november 15-én szombaton gyalogtúrát szervezett az Észak-Börzsönyben Kemence-Nagybörzsöny útvonalon.
Olvassátok el túravezető részletes beszámolóját a gyalogtúráról és tekintsétek meg a túrán készült fényképeket a beszámoló végé talalható linkekre kattintva:
Szombaton kora reggel célba vettük a Börzsönyt, hogy egy 15 km körüli túrát csináljunk a hegység északnyugati részén, a piros sáv jelzésen. Egy óra vonatozás, majd egy óra buszozás után érkeztünk meg Kemence településre. A buszmegállóhoz közel van a Domszky Pál Erdészház és a körülötte kialakított arborétum, ide szerettünk volna benézni először, de az erdészház zárva volt. Az arborétumban azért megnéztünk egy-két érdekes növényt és koccintottunk Guszti finom forralt borával és, hogy meg ne ártson, Edit sajtos sütijéből is ettünk bőven hozzá. Ezután már az erdő felé vettük az irányt, de mielőtt még elértük volna, az Erdei Múzeumvasútnál újabb érdekességek vártak ránk. Egy Triglav névre keresztelt gőzmozdonyt indítottak be éppen. Sokan fotózták, ahogy a csillogó, fekete, múzeumi óriás pöfögve működésbe lép és elhalad a síneken, hogy kis idő múlva újra visszatérjen.
Ezután már tényleg irány az erdő, ahol a sűrű ködbe burkolódzó fáknak és a színes avarnak igazi őszi hangulata volt. Emelkedővel kezdődött a túra, így fáznunk nem kellett. Aggódtam, hogy a köd miatt a kilátópontokon nem lesz az a lenyűgöző kilátás a hegységre, amit legutóbb megcsodálhattam, és ez az aggodalmam be is igazolódott. Pedig hosszan egy gerincen haladtunk, a Jancsi-vár, Holló-kő, Salgó-vár nevű csúcsokon. Az elmaradt kilátásért azért kárpótoltak minket a szép, nagy sziklaalakzatok és a sokféle gomba, amit az erdőben láttunk. Az ehetőeket Zsófi össze is gyűjtötte. Elmeséltem mit olvastam a Kemence környéki erdőkről, az itt élő denevérekről és hiúzról, de a társaság inkább az aranyról szóló történetet akarta hallani. Mondtam, ezzel várjunk, amíg elérünk a Bánya-tető nevű helyre, oda mégiscsak jobban illik. Eljött azért ez a pillanat is, és a bányászat történetéről, meg a közelmúlt kutatási eredményeiről is beszélgettünk egy kicsit. Vegyes érzelmeket váltottak ki belőlünk az aranykincsről szóló hírek. Még egy emelkedő volt hátra a gerincen. Néhány pillanatra megmutatták magukat a szomszédos hegycsúcsok, ahogy az úszó köd fölött kibukkantak, de néhány másodperc múlva újra eltűntek a homályban. Hosszabb, meredek lejtő következett. Azt már láttuk, hogy a tervezett 4 órás buszt nem érjük el, de azért siettünk, hogy ne sötétedjen ránk az erdőben. Le is értünk még szürkületben Nagybörzsöny településre. A következő buszig 40 percünk volt, amit egy kis pizzériában töltöttünk el. Ahogy a buszunk Szobra ért, pont bent állt a Prágai gyorsvonat, így ezzel utaztunk haza a Nyugatiba. Mind az öten kellemesen elfáradtunk, örültünk, hogy szerencsénk volt az időjárással és sok szépet láttunk. Zsófinak a sokféle gomba között egy számára új fajtát is sikerült begyűjtenie.
Fotók a túráról az alábbi két albumban tekinthetők meg:
https://photos.app.goo.gl/TjSh2SUFFNQM8bZi7
https://photos.app.goo.gl/KuxpQmE8436dGTJA7
Kellemes képnézegetést kívánok Mindenkinek!
Üdvözlettel: Kovács Tamás szakosztályvezető
