Autóbusztúra Észak-Erdélyben beszámoló

Szakosztályunk június 25-29. között 5 napos autóbusztúrát szervezett Észak-Erdélyben.

Nagyon meleg volt! Sokat autóbuszoztunk! A tervezett programokat teljesítettük. A szállás és ellátás és a sós fürdő nagyszerű volt.

Előzetesen küldök néhány fotót az első napi programokból: Érsemjénből a Kazinczi Ferenc szülőházából, Nagykárolyból a Károlyi kastélyból és Érmindszenten az Ady emlékházból. Tekintsétek meg a mellékelt képválogatást!

Sokat autóbuszoztunk! A tervezett programokat teljesítettük. A szállásunk végig Aknasugatagonvolt, amely a történelmi Máramaros azon kevés településeinek az egyike, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot. Szállás magyar Wellness-panzióban, ahol két szabadtéri úszómedence mellett, két beltéri melegvizes sós medence is a vendégek rendelkezésére állt.

A szállás és ellátás és a sós fürdő nagyszerű volt.

A második napon egy különleges hegyi vasutazás következett a Vasér folyó völgyében, a Máramarosi-havasok sűrű rengetegében, a Történelmi Magyarország egykori határainál.
A 2×2 órás vasutazás Felsővisóról indult és ugyanoda érkezett vissza, amely a Történelmi-Magyarország egyik fakitermelő és fakereskedő központja volt, a Máramarosi-havasokból kitermelt fát innen vitték tovább minden irányba. Innen indul a keskeny nyomtávú hegyi vasút, a Mokanicagőzös amivel a helyi favágók szállítják le a fát a Máramarosi-havasokról egy évszázada.

Ma már a favágók mellett turistákat is szállítanak, sőt egész Észak-Erdély legkeresettebb, világhírű szabadidős programja a Mokanica.

Tekintsétek meg vasutazás közben készült fényképekből egy válogatást!

A harmadik napon a Radnai-havasokban Borsafüredre utaztunk, ahonnan két személyes lebegővel 1380 m magasságba felvonóztunk.
Innen kb. 1,5 km-es és 40 perces sétával, jelzett turistaúton értük el a Gonosz-kő rezervátum területén (egy 409 hektáros tudományos természetvédelmi terület, nemzeti érdekű védett terület) 1300 méter tengerszint feletti magasságban található 90 méteres Lóhavasi-vízesést (Lovak vízesése).

A Gonosz-kő északi oldalán, fenyők közül kibújva zúdul alá a Lovak forrása-patak, létrehozva a mintegy 90 méter magas vízesést. A Lovak forrása-patak a Radnai-havasok fennsíkján lévő glaciális tölcsérből ered és ennek vize táplálja a három szakaszban (a vízesés több lépcsős: 40, 20 és 40 méteres esésék alkotják) alázúduló vízesést a mészkő alkotta szakadékba. A Lovak forrása-patak innen az utunk elejéről ismert Forrás-patakkal egyesül, amely a Tiszába torkolló Visó folyónak a bal oldali mellékvize.

Mint minden természetes jelenséghez, ehhez a vízeséshez is kapcsolódnak legendák, mindjárt kettő is.

Az első legenda szerint több száz éve, a tatárjárás idején történt, hogy a borsaiak legszebb lovaiból álló ménes levetette magát az akkor még csupasz sziklákról – inkább feláldozták magukat, mintsem a tatárok kezére kerüljenek. A borsaiak pedig annyira megsiratták elvesztett lovaikat, hogy záporozó könnyeikből egy csodálatos vízesés alakult ki ezen a helyen.A második legenda szerint a Gonosz-kő legelőin egykor csodás ménesek legeltek. Tavasztól késő őszig a paripák paradicsoma volt ez a hely. Nyugalmukat csak egy medve zavarta meg időnként, ám a bundásnak nyílt terepen semmi esélye nem volt a fürge lovakkal szemben. Egy sötét, viharos éjszaka aztán a medve újra szerencsét próbált. A hegy vészjóslóan visszhangozta a mennydörgések moraját, és a szörnyen tomboló viharban ijedten bújtak egymáshoz a lovak. Hogy végre meg tudja fogni őket, a medve cselhez folyamodott. Szép lassan a hegy meredek, sziklás részei felé kezdte terelni a rémült lovakat, ahol már könnyebb prédává váltak. Mikor aztán elérkezettnek látta az időt, hirtelen a ménesre rontott. A paripák ijedtükben megiramodtak a völgy felé, gondolván, hogy megszabadulnak a veszélytől. Csakhogy a viharos éjszakában rossz irányba indultak, és a sötétben mind belezuhantak a vízesés szakadékába. Úgy tartják, azon az éjszakán 15-16 ló esett áldozatul.

Tekintsétek meg a gyalogsétán készült fényképekből egy válogatást!

Folytatom az autóbusztúráról a további fényképek küldését. A harmadik napon délután Barcánfalván az Ortodox kolostor együttest tekintettük meg. Itt található 62 méter magas fatemplom Európa egyik legmagasabb fa építménye. A fa épületegyüttes tökéletes harmóniát alkot az azt körbeölelő hegyekkel. A településtől pár km-re délkeleti irányban, a főút mellett találjuk az elképesztően hangulatos, hatalmas területen fekvő, makulátlan épületegyüttest, mely egyfajta élő vallási skanzenként tárja elénk a legjellegzetesebb máramarosi faépületeket, építészeti hagyományokat.

Innen 1416 méter magas Borsai-hágóhoz megyünk fel a Kárpátokban, az ezeréves határhoz. A Radnai- és Máramarosi-Havasokat elválasztó út 1416 méter magasan fut, nyugati ága meredekebb, mint a keleti, de mindkettő csodás környezetben vezet. A hágó tetején egy kolostort is találunk.
A Borsai-hágón (vagy Priszlop-hágón) található Tatár-emlékmű (Tatár-oszlop) egy történelmi jelentőségű obeliszk. Az emlékmű az 1717-es győztes csatának állít emléket, amelyben a helyiek szétzúzták a betörő tatár seregeket, és több ezer elhurcolt erdélyi foglyot szabadítottak fel.

Tekintsétek meg a fenti látnivalókról készült fényképekről egy válogatást.

Folytatom az autóbusztúráról a további fényképek küldését. A negyedik napon Koltóra utaztunk
Koltón a a felújított Teleki-kastélyban a Petőfi-Teleki múzeumot tekintettük meg, ahol Petőfi és Szendrey Júlia a mézesheteit töltötte.
Következő állomásunk Nagybánya, Máramaros megye székhelye, nagy múltú magyar történelmi-kulturális központ: ahol a Szilágyi Erzsébet lakóháza, Arany Sas fogadó (Petőfi nászéjszakájának helyszíne), István szálló, Szent István-torony, Nagybányai festők szoborcsoportot tekintettük meg.
Majd a Gutin-hegység 987 méter magas hágóján keresztül folytattuk utunkat. Krácsfalván áthaladva megtekintettük a máramarosi fakapuk legjelentősebb példáit és betérünk egy különleges pisztráng és tokhal telepre is.

Tekintsétek meg a fenti helyeken készült fényképekből egy válogatást!