Ifj. Rojcsek Gusztáv (Attila) 2025. március 22-én szombaton a túratervünknek megfelelően gyalogtúrát szervezett a Gete- hegységben Dorog – Mogyorósbánya között az Országos Kéktúra útvonalán.
Tekintsétek meg a túravezető beszámolóját a jól sikerült túráról a fényképekkel együtt:
Remek OKT napon vagyunk túl. A kirándulásunkat Dorog vasútállomásról kezdtük meg hatan. Dorog ( A középkori településelőd nem a mai helyen, hanem az ódorogi völgy területén alakult ki. Első írott emléke 1181-ből maradt ránk, neve a szláv drug (= barát, társ, kísérő, katona) szóból ered.) város területén 2,4 kilométert sétáltunk a színes kapualjak között, míg el nem értük a tömedék akna iparterületet, majd az erdő szélét. A kezdeti lépéseknél homokkő sikló elhagyatott algútjába benéztünk, majd bal kézre Miklós akna bányász emlékművét találtuk. pár száz méter múlva jobb kéznél pedig egy elhagyatott elkerített területetet hagytunk el, ami Bélányi telep nevet viseli.
A táj szinte unalmas, a jelzések egyértelműek és jól láthatóak. Folyamatos enyhe emelkedés várt ránk. A fák még csupaszok, némelyiken már a rügyek észrevehetők. A Gete hegyen elsőnek (380 m) a Kis-Gete fakeresztjénél fényképeztünk. Innen további 77 méter emelkedést kellett legyőznük az odvas keltikés úton, hogy felérjünk a (457 m) lévő Nagy-Getére. A csúcson egy hatalmas fakereszt és remek kilátás fogadott minket. Mivel mások voltak a pihenőhelynél, ezért egy kis buckára letelepedve elfogyasztottuk a reggelinket. Mi most kihagytuk a második világháborús bunker maradványait.
(A Nagy-Gete sasbérc (két vetősík közötti rög kiemelkedése). A rögök között talajszerkezetüknek köszönhetően árkos süllyedékek húzódnak, ahol harmadidőszaki üledékeknek köszönhetően kőszén alakult ki. Emiatt a környék településeire a szénbányászat volt a jellemző, ilyen település például Dorog, Tokod és a hajdan szinte kizárólag bányászok által lakott Annavölgy.)
A csúcsról megkezdtük a 310 méter ereszkedést. Az Öreg-kőnél a vegyes lombhullató erdőt fenyvesekkel teli táj váltotta fel. Kereszteztünk egy villanyvezetékes nyiladékot, majd Köves-hegytől agyag színű homokos, apró szemű köves árokban haladtunk, míg el nem értünk a sörház-völgyet. Itt éles jobbra fordulást követően elhaladtunk egy kisebb kőbánya mellett, amit már visszavett a természet és beértünk Tokod településre. A Szabadság utcán a körforgalomnál az OKT-s táblánál bélyegeztem, majd a padnál ittunk és ettünk pár falatot. Várt ránk egy jó kis kaptató a Hegyes-kőhöz (311 m), aminek nyugati oldalán cross motor pálya is van. Megkerültük a Hegyes-követ, néhányan felmentünk a csúcsára fotózkodni, ahol teljes panoráma várt ránk. Nemsokára a Kis-kő oldalában sétáltunk, ahol sok sárga tavaszi hérics virágzott , majd a sziklás bokros részt felváltott akácerdő. Kiértünk az erdőből tovább folytatva utunkat, kisebb forgalmú út szélén haladunk tovább, átkelünk egy patakon,majd a főúton, és a Tokodi pincéknél az út mentén egy faragott faoszlopon találtuk a következő pecsétünket egy nagy pad és ismeretterjesztő táblák társaságában. A közeli fedett pihenő esőház alatt ebédeltünk. Kis pihenő után megkezdtük utolsó emelkedőnket az Öreg-völgy-dűlőben és haladtunk tovább az előttünk álló Mogyorósbányai Kőszikla tetejére, ahol láttunk pár sziklamászót. Innen már csak szintbe haladtunk, majd ereszkedtünk és elértünk a mogyorósbányai temetőhöz. Beértünk a buszfordulóhoz , de kellett pár száz métert még haladnunk a Kakukk Sörözőig, ahol az utolsó pecsét várt ránk. Ezt követően vissza kell mennünk a busz megállóhoz, és mivel volt még 35 percünk a busz indulásáig, beültünk kávéra, üdítőre a Club Leonardo étterembe és panzióba.
Végig szép időnk volt. Széllel csak a csúcsokon találkoztunk , néha felhős volt az égbolt, de meglepően sok napsütésben volt részünk.
A beígért délutáni esőt is sikerült elkerülni. A hazaúton sem ért minket utol az égi áldás, csak a Nyugati pályaudvarnál, mikor leszálltunk a vonatról.
még valami: Az öreg bánya titka a környéken volt forgatva. (Csolnokon)
Jó képnézegetést:
https://photos.app.goo.gl/qTYwyLuVyyD3mwJZ8
Üdvözlettel: Guszti
